2013/04/27

Átalakítás: Matchbox MB-39 Rolls-Royce Silver Shadow

Lehet, hogy véletlen, lehet, hogy titkos oka van, de bizonyos Matchbox típusok nagyon ritkák a kisautó-kereskedelem virtuális pultján. Mások meg gyakran előfordulnak. Ilyenek például a Rolls-Royce Silver Shadow különböző változatai. Akik már gyakrabban olvassák ezt a blogot, találkozhattak a típussal és sejthetik, hogy engem inkább a karcos, leharcolt példányok ihletnek meg. Nekem ők jelentik a kihívást. Az ő restaurálásuk vagy éppen átalakításuk jelentik az örömet, a mennyiségi kihívásokkal szemben.

A legsérülékenyebb részek

Fogyóeszköz
A kezdő képek jól mutatják, hogy a Rollsok amik hozzám kerültek messzemenően kielégítik a romos Matchbox definícióját. Viszont maga a kisautó nagyon jó alap. Talán mert ebben is – mint az igaziban – van anyag még bőven. Igaz, hogy törik, hajlik, lemorzsolódik egy idő és bizonyos bánásmód után, de javítható. Kellő türelemmel.

Hiány itt is, ott is

Amit még eddig nem mondtak el nekünk
A kocsi történetéről – bár mindenkinek a szeme előtt tulajdonképpen ez a karosszéria jelenik meg, ha a Rolls-Royce szóba kerül – azért nem árt néhány mondatnyi ismertető. Tudván, hogy a részleteken a Totalcar oldalain csemegézhetünk, így azokra a részekre koncentrálva, amiket még esetleg az angolos ködfátyol fed.
A kocsi az elődeihez képest egy hatalmas technikai ugrás volt. Minden, akkor elérhető luxus belekerült. Motoros mozgatású volt mindaz amit mozgatni lehetett. Fékrásegítő és - Citroën licences - automata szintbeállítós rugózás is belekerült. Nem véletlen talán, hogy a cég legnagyobb példányszámban gyártott modellje lett az idők során. Összesen 16717 db készült belőle a 12 éves gyártási időszak alatt. A márka első önhordó karosszériás modellje volt. A négyajtóson kívül kétajtós és nyitott változata is készült. Érdekesség, hogy a General Motors szállította az a négygangos Turbo Hydromatic automata váltót a motorokhoz, illetve gyári rendelhető extra volt a beltérben a sofőrt elválasztó üvegfal.

A lendületes elegancia

Újraélesztés
Ezek után nincs más teendő, mint kellő tisztelettel életet lehelni a roncsba. Miután a leginkább sérülékeny pontja az „A” oszlop valamint a mögötte levő ablakpanel ment tönkre, azokat kellett csak pótolnom. A színválasztás kérdésében pedig az eddigiektől eltérő, de autentikus fényezés kiválasztása volt a lényeg. Így lett fekete, ami reális és praktikus is. Kiemeli az autó formáját és a modellre jellemző sok krómot. Különösebbet nem lehet már hozzátenni a korábbi tesztekhez sem, így következhet a vizuális élmény. (A nyitóképen szereplő másik példány is hamarosan előkerül majd.)

A sötét alapon jól mutatnak a krómok
Itt, ott társak, ilyen-olyan állapotban
Nagy a csomagtartó de szerintem kevesen használták ki igazán
Belül minden bőr meg fa
Világos bőrborítású fejtámlák hátul
Itt a nyitott verzióval együtt parádézik

Nincsenek megjegyzések: